Május 17. 

Reggel öt órakor kelek. Gyönyörűen süt a nap. Rigó és madárdallal telve a levegő. Én sietek megírni a hat asszonynak a hat levelet, mivel berendelem őket, hogy minél előbb itt legyenek.

Május 24.

Máma vasárnap van. Esik az eső. Kissé unalmas. Templomba vágyok, de isteni tisztelet csak június 5-én kezdődik. Itt még minden zárva van, így tehát szobafogságra vagyok kényszerülve és egyedül. De ma várom a hat asszonyomat, ez némileg megvigasztal, s hozzáfogok Jókainak egyik jó könyvét olvasom.

Délután öt óra van. Megérkeztek az asszonyok. Négy fiatal, két idősebb, de mind a hat jó megjelenésű és jókedvű. Én örömmel fogadom őket, de egy kicsit tartózkodólag, hiszen én leszek a parancsolójuk, s a kellő renomémat meg kell velek szembe őriznem.

Május 25.

Hétfő van. Borús, hűvös az idő, de a munka jó kedvvel indul. Mind a hat asszonyom szorgalmasan dolgozik. Este meg voltam elégedve avval, amit elvégeztek. Mind a heten megvacsoráztunk, és nyolc órakor lefeküdtünk.

Május 26.

Sok személyzet érkezett. Londinerek, szobaasszonyok, szobalányok. Sürgősen folyik a takarítás. Június ötödikén megérkezik Hohenzollern nagyherceg családjával és negyventagú kíséretével, aki elfoglalja az ötven szobából álló első emeletet a nagy bárral együtt, s mire megérkeznek, teljes rendnek kell lenni mindenütt.

II. Vilmos császár családjával

Június 1.

Szép idő van. A nap sugarai bearanyozzák a tátrai hegyeket. A kertészek teljes díszbe öltöztették a végeláthatatlan gruppókat, a csodásan szép és még szebb virágokkal. Csupa pompa és virágillat vesz körül bennünket. Tele vagyok örömmel és gyönyörrel.

Június2.

Mindenki sietve végzi a dolgát. Közeledik a nagy nap. Három nap múlva megjönnek a nagy vendégek.

Ma megérkezett Debreceni Kis Béla  huszonkét tagú bandája, s mind a 22 a lomnici szállóban kap elhelyezést. A munka nőttön nő, több és több.