Sok kínos napok és álmatlanul átvirrasztott éjjelek után, s az izgalmakkal teljesen kimerülten végre elértük a várva várt nagy napot is. A betegség fordulópontját. Oh, mi minden függ e bizonytalan naptól. A sors hatalmas bírája máma ítél felettünk. Máma hirdeti hogy kegyelem, vagy halál. És máma számlálja ki rövid perceit az ítélet végrehajtásáig, mellyel be lesz fejezve egy küzdelmes életpálya. Ami ötvenöt év hosszú során oly sok megpróbáltatás, kín, betegség, nyomor és szenvedés színhelye volt. A sors csak most érezteti velünk hatalmának magos erejét. S megmutatja, hogy az ő akaratán felül nem uralkodik senki és semmi. Én tehát e szigorú hatalomtól kell várjam a jövő élet boldog vagy boldogtalanságát. Mert ma van a kilencedik nap. Szenvedő férjem krízise. S az emberi tudomány meggyőződése után itélve ha a sors kedvez életének máma, e napon feltétlen rosszabbul kell lennie. Ellenben ha élete véget ér, jobban lesz mind azelőtt.

Egy ilyen fennkölt szellemű napom van máma. A kétségbeejtő gondolatok egymást űzik agyamban. S annyira megtámadták, hogy két percre se terjed emlékezőképességem. Szaladni szeretnék, mind egy üldözött vad a fájdalomtól. Mi lesz velünk, ha beváltja fenyegetését a rettegett halál? Ezt túlélni nem lehet. Vele akarunk meghalni mi is.

De nem is tudom, hogy miért vagyok oly kétségbe esve, hiszen egész jobban van, oh hála néked nagy isten. Örömtelt szívvel kiáltok fel tehozzád. Meghallgattad kérésemet, visszaadod nekem szerető férjemet és gyermekeimnek az édesApát. Nem maradok egyedül. Továbbra is van kivel megosszam az élet nehéz küzdelmeit.

Délután két óra.

Oh isteni hatalom, mire vagy még képes? Percek alatt oly nagy reményeket ébresztesz bennem, s percek multával minden remény és minden örömet ki tudsz ölni belőlem. Íme, hisz már férjem betegebb, mint valaha. Nyugtalanul hánykolódik ágyában, karjait emelgeti, s hőmérséklete is 39,8 tized. Halálra vagyok rémülve. Reszketni kezdek, erőm elhágy, s mindenre képtelen vagyok. Jön az orvos, aggódva néz reám, s azután férjemet kezdi vizsgálni. Beszélni hallom, de csak annyit értek szavaiból, hogy mellhártyagyulladás. Ez tehát a tüdőgyulladás kilencedik napjának a fordulópontja? Na, emberi tudomány most szállj szembe az égi hatalommal. Mutasd meg, hogy mit tudsz, mire vagy oly büszke? Arra, hogy az élni valók meggyógyulnak? Arra nem lehetsz büszke. Ilyenféle gondolatok közt kérdezem az orvost, remélhetek még doktor úr? Igen volt a válasz. A reménnyel nem hagyunk fel. Három hét alatt teljesen rendbe jön. Szavai legyőzték fájdalmamat. S habár kétkedve is, de új remények ébredtek bennem. Véget ért a kilencedik nap. De vajon mit hoz a többi?